BIOLÓGIA TÉTELEK

    A vérképző rendszer

    Folyékony kötőszövet, sejtközötti állományból és sejtekből áll. A vérsejteket alakos elemeknek, a folyékony sejtközötti állományt vérplazmának nevezzük. A vér sejtes elemei a vér 44%-át, a plazma 56 %-át alkotja. I) Vérplazma: az össz. vérmennyiség kb. 56%-a›90%-ban tartalmaz vizet,maradék 10%-ban Na, K,Ca, Cl ionokat. Fehérjék bomlásterméke: húgysav, karbamid. A plazmafehérjék főleg a májban képződnek: -albumin/zsírokat és epesavat szállít/ -globulinok / immunműködésben lesz szerepük/ -,fibrinogén/a véralvadásban lesz szerepe/ A sejtes elemek térfogatának viszonya a teljes vértérfogathoz a hemtokrit. Másképpen: A hemtokrit (-érték) megmutatja, hogy a teljes vértérfogat hány %-a sejtes elem. II)A vér alakos elemei: a) vörösvérsejtek (VVT: érett sejtmagnélküli vörösvérsejtek neve) 1mm3 kb. 5 millió VVT van,a vöröscsontvelőben keletkeznek, kb.4-5 napig fejlődnek, majd elveszítik sejtmagjukat›vörösvértestek ›hemoglobint tartalmaznak, kb 120 napig élnek, a lépben pusztulnak el. (A bilirubin nevű epefesték a szervezet szöveteibe oxigént szállító hemoglobin bomlásterméke. Megjelenése a vérben laboratóriumi vizsgálattal mérhető, magas szintje a vérben a máj betegségére, vagy arra utal, hogy az epeutakat daganat vagy epekő zárja el.) b) Fehérvérsejt (leukocyta) 1mm3 vérben 6-8000› kb 50-70%-a granulocita (kisfalósejt) néhány naptól 10 évig terjedhet. Csoportosításuk funkciók és alak szerint történik. Feladatuk: testidegen (antigén) anyagok felszámolása. Védekezés: felfalják a kórokozókat, fagocitálnak. Elpusztult kórokozók+granulociták=genny Limfociták:a nyiroksejtben képződnek,kevés sejt plazma és nagy sejtmag jellemzi, kb 20-40%-átadják az össz fehérvérsejt számnak. Típusai: 1, vöröscsontvelőben keletkeznek›csecsemőmirigyben,Thymusban ( legfontosabb nyirokszerv)érnek.Sejtes immunválasz›az idegen anygahoz kötődik és úgy pusztitja el. (killer T-limfocita, memory T-limfocita) 2, B.limfociták a vöröscsontvelőben keletkeznek és ott is érnek, biztosítják az antitestes vagy humorális immunválaszt, antigén hatására a B-sejtek plazmasejtekké alakulnak át és immun.globulint termelnek. 3, Monocita (makrofág) kb 2-8%-ban vannak jelen a vérben, nagyfaló sejtek›nagyméretű sejtek bekebelezsére képesek.a vöröscsontvelőben képződnek, majd különböző szövetekbe kerülnek. Nagy szerepük van az antigének felismerésében és az immunválasz kialakításában. III) Vérlemezkék (trombociták) kb 1mm3 vérben 15000-30000, a vöröscsontvelőben keletkezik, élettartama kb 2 hét, lebontása a lépben történik A véralvadásban van szerepük›véd az elvérzéstől. A véralvadásban 14 faktor játszik szerepet. A vérplazmában levő fibrinogén véralvadáskor fibrinszálat hoz létre. Mindenki a saját vércsoportját kapja. Elméletileg az AB általános kapó ( nincs antitest a plazmában) , a 0 az általános adó ( nincs antigén a VVS-en) Rh összeférhetetlenség : az anya Rh-, a magzat pedig Rh+, az anyai vér és a magzati vér nem keveredik, szüléskor az Rh+ magzati vér bekerült az anya szervezetébe, az anya szervezete anti-D ellenanyagot termel. 2.terhesség: a magzat újra Rh+, a méhlepénye keresztül képesek átjutni az anti-D ellenanyagok,amely a magzati vérrel immunreakcióba lép,az első szülés után kész anti-D ellenanyag szérumot kap az anya, ez semlegesíti a kevés magzati Rh+ vért, az anyai szervezet nem termel ellenanyagot. Vérképző rendszer betegségei: 1) Vashiány: Hiánya esetén fokozott fáradékonyság és kimerültség lép fel, a szervezet teljesítoképessége csökken. Súlyosabb formájában a hasnyálmirigy muködése romlik, a vércukorszint emelkedik. Jellemzo még a szomjúság, a szabálytalan szívverés, sápadtság, étvágytalanság, hidegérzés és a székrekedés, valamint ezek kombinációi, fejfájással párosulva. Legtöbbször a rossz táplálkozás következményeként, a vitamin, ásványianyagvagy fehérjehiányos étrend miatt jelentkezik vashiány. 2) Vészes vérszegénység: A vészes vérszegénység oka a B12-vitamin hiánya. A B12-vitamint a szervezet nem képes előállítani, a természetben mikroorganizmusok szintetizálják. Állati eredetű ételekben, májban, halban és tejtermékekben fordul elő. A B12-vitamin biokémiai reakciókban való fontos szerepe folytán nélkülözhetetlen a magban folyó DNS- (dezoxiribonukleinsav) szintézishez. Hiányában sejtmagképzési zavar alakul ki, ez vezet a vérképzés súlyos károsodásához. 3) Fehérvérűség-leukémia: Fehérvérűség. Az érett, de többnyire kiéretlen fehérvérsejtek kóros felszaporodása a csontvelőben, majd a vérben. A heveny forma drasztikus tünetekkel - láz, fáradtságérzés, a nyirokcsomók megnagyobbodása stb. - jelentkezik, és gyors lefolyású. Az idült forma lassabban fejlődik ki. A leukémia gyermekekben és felnőttekben egyaránt előforduló, rosszindulatú daganatos betegség. Sejtosztódás-gátlókkal – citosztatikumokkal kezelik a rákos sejteket) 4) Hemofilia- vérzékenység: A hemofília A egy X kromoszómához kötött recesszíven öröklődő betegség, mely csak a férfiakban okoz tüneteket, míg a betegség átörökítése a nőkhöz kötődik. Egy hemofíliás lánya mindig hemofília hordozó. Az ő fiainak 50% a kockázata, hogy hemofíliás lesz, és a lányainak 50% a kockázata, hogy hemofília hordozó legyen. A ritkább levegő hatására a vese által termelt eritropoetin hatására megnő a VVS szám. Visszaérve a tengerszintre jobb lesz a szervezet oxigénellátása.

    LETÖLTÉS